Bartók Rádió - mr3

Műsor:  2011. január 26., szerda 19.35-21.10

 

Felejthetetlen hangversenyek a Magyar Rádió archívumából című sorozatunkban köszöntjük a karmestert 75. születésnapja alkalmából. A Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik, a felvétel a Zeneakadémia nagytermében készült, 1970. május 28-án. A Liszt-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett érdemes és kiváló művész Európa szinte valamennyi országában koncertezett, vezényelt Kanadában és az Egyesült Államok több városában is, valamint számos hanglemezfelvétele készült. Olyan világsztárokkal volt alkalma együtt dolgozni, mint például Jean Pierre Rampal. 

 

Felejthetetlen hangversenyek a Magyar Rádió archívumából

A Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik

Vezényel: Oberfrank Géza, km: Jean-Pierre Rampal - fuvola

1. Haydn: D-dúr (A csoda) szimfónia No. 96., 

2. a) Mozart: G-dúr fuvolaverseny K. 313., 

b) Hacsaturján:  Fuvolaverseny, 

ráadás: c) Haydn: Adagio a C-dúr fuvolaversenyből, 

d) Debussy: Syrinx (Rampal), 

3. Wagner: Tannhäuser - Nyitány

(Zeneakadémia nagyterme, 1970. május 28.)

Sorozatszerkesztő: Veisz Gábor

Életre szóló társ

Oberfrank Géza életre szóló társa jóban-rosszban, aki nélkül mindaz a rengeteg munka és fantasztikus előadás nem jöhetett volna létre, és aki töretlenül mellette áll betegségében is: Oberfrank Gézáné Urbán Irén (operaházi kollégáknak és barátoknak: "Alvó")

Tisztelt Tanár Úr!

Géza bácsit 2002-ben ismertem meg, amikor Berekfürdőn rám bízta első komolyabb bariton szerepemet, Alfiot a Parasztbecsületből. Sajnos az Operaház színpadján nem dolgozhattunk együtt, nagyszerű pedagógusi munkáját viszont éveken keresztül élvezhettem.

Mai felgyorsult világunkban már nincs idő az apró, részletes munkára, helyette

László Zsuzsa tanár, zenetörténész, szerkesztő-riporter, Aranytollas újságíró

(1982-ben) ...végigjártuk a Pó folyó mentét Velencétől Torinóig, - Oberfrank Géza vezényletével a MÁV Szimfonikus zenekarnak volt turnéja,

A szegedi operajátszás Oberfrank Géza alatt

Oberfrank Géza, az előtte az igazgatói feladatokat ellátó Pál Tamáshoz hasonlóan, operaházi karmesterségét cserélte fel a szegedi zeneigazgatói posztra. 

Műsorválasztását elődeihez hasonlóan az igényesség, karmesteri, rendezői és fordítói munkásságát a precizitás jellemezte. 

Az aprólékosan kidolgozott, Felsensteintől ellesett ensemble-játék és munkamódszer híve volt, míg Pált és az őt követő Gregor József igazgatását az értékmegőrzés mellett az énekművészek jó értelemben vett sztárolása jellemezte.

http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/szinhaz/tortenet/a-szegedi-operajatszas

Komische Oper - 3. rész: Figaro

Aláírtam a szerződést, és a Komische Oper vezető karmestere lettem, de - Felsenstein hozzájárulásával - a pesti Operánál is megtarthattam dirigensi állásomat. Ezzel megkezdődött a pendlizés Budapest és Berlin között. Amikor kinti szolgálati lakásomon már minden szükséges holmi a rendelkezésemre állt, többnyire egyetlen aktatáskával a kezemben utaztam, ami nagy könnyebbséget jelentett, hiszen akadt olyan hónap, amikor négyszer-ötször is megtettem oda-vissza az utat. 

A Háry János bemutatóját követő három évben bemutattam egy kortárs német zeneszerző (Georg Katzer) Fekete madarak című, egész estét betöltő balettjét, amely szép sikert aratott, és átvettem A végzet hatalma vezénylését, amit itthon is rendszeresen dirigáltam. Úgy vélem, a két előadás az idők során közelebb került egymáshoz, ami mindkettőnek hasznára vált. Megörököltem Dmitrij Kitajenkótól azt a Carmen-előadást,

Komische Oper - 2. rész: A Háry János Berlinben

Felsenstein Háry-koncepciójának volt egy óriási buktatója, amelybe - mit szépítsem - bele is buktam. Kiinduló elképzelése az volt ugyanis, hogy a zenekar nem a szokott helyén, az árokban, hanem az alapdíszletként működő, deszkából kialakított, hatalmas pajta mögött, a hátsó színpadon helyezkedik el. Ebből akusztikai és kontaktusbéli gondok egyaránt következtek, melyekre előre felhívtam Felsenstein figyelmét. Kérésemre tartottunk egy akusztikai próbát, amelyen a hatást, a nézőtéren helyet foglalva, én is kielégítőnek ítéltem. 

Egy dologgal nem számoltunk, hogy a masszív, tölcsérként működő pajta úgy felerősít majd a színpadon minden hangot, legyen az ének, próza vagy a táncosok lábdobogása, hogy ahhoz képest a hátulról felhangzó legintenzívebb zene is tompítva fog szólni.

Komische Oper - 1. rész: Találkozás Felsenstein professzorral

Amikor 1973-ban azzal hívtak a telefonhoz, hogy Kodály Zoltánné keres Berlinből, nem sejtettem: művészi pályám sorsdöntő szakasza vette kezdetét. Kodályné az iránt érdeklődött, vállalnám-e a Háry János bemutatását a kelet-berlini Komische Operban, Walter Felsenstein rendezésében. Mondani sem kell, vállaltam. Azt ugyan nem tudtam, hogyan kerültem a képbe, de nem is nagyon érdekelt.

Felsenstein először egy ismerkedő megbeszélésre invitált, és nyomban a tárgyra tért. Először is megkérdezte, mennyire tudok németül. Mondtam, hogy elég jól. Akkor kezembe nyomott egy sokszorosított füzetet, s megkérdezte, mennyi időre van szükségem, hogy alaposan áttanulmányozzam. Egy-két órára - mondtam. - No, akkor délután pontban 3-kor újból találkozunk.

2002-ben jelent meg: "Életem a zene..."

Könyvismertető:

"A könyv egy magyar karmester pályájáról szól a rendhagyó kezdéstől napjainkig. Az ötvenhét fejezet az első élményekkel indul, majd elvezeti olvasóját a pályakezdés nehézségeitől, a tanulóéveken át, a sikerben és csalódásban egyaránt gazdag életút legérdekesebb helyszíneihez és eseményeihez - egészen a máig. 

A mű elsősorban a zeneszerető közönségnek szól. Közvetlen stílusa és öniróniája új oldaláról mutatja meg az olvasónak az eddig inkább komolyságáról és megszállottságáról ismert muzsikust. 

Ez a személyes hangú élménybeszámoló beavat minket a hazai opera- és hangversenyélet egy-egy olyan kulisszatitkába is, amely sokak számára teljesen ismeretlen, vagy éppen másképp ismert."

Még hiányzik könyvtárából ez a nagyszerű könyv? Rövidesen 75 olvasó nyerhet egy-egy példányt - Oberfrank Géza személyes ajándékaként. Ön is közöttük lehet, ha figyelmesen olvassa ezt a blogot!

5 évvel ezelőtt történt - Operaház

OBERFRANK GÉZA 70 éves

70. születésnapja alkalmából köszöntötték 2006. február 9-én az Állami Operaházban Oberfrank Géza karmestert, a dalszínház címzetes főzeneigazgatóját. A hazai koncertélet jelentős szereplője 2002. óta az Operaház ifjú művészek képzésével foglalkozó intézményének, az Operastúdiónak a vezetőjeként gondoskodik az új generáció tehetségeinek kibontakozásáról.

5 évvel ezelőtt történt - MÁV Szimfonikus Zenekar

Isten éltesse, Karnagy úr! 

A MÁV Szimfonikus Zenekar ünnepi hangversennyel köszönti Oberfrank Gézát 70. születésnapja alkalmából. A művész születésnapja családi ünnep a Zenekar számára is, amelynek Oberfrank Géza 1976-tól 1983-ig vezető karmestere volt. Karmester az ünnepelt lesz, közreműködik Szabadi Vilmos.

A művész születésnapja családi ünnep a MÁV Szimfonikus Zenekar számára is, amelynek Oberfrank Géza 1976-tól 1983-ig vezető karmestere volt. Emlékezetes időszak a zenekar életében: a fiatal, hatalmas ambíciókkal teli karmester, aki nemrég tért haza Berlinből rengeteg új tapasztalat birtokában, valósággal újjá varázsolta a zenekart. Bartók: Concerto, Stravinsky: Petruska, Mahler-szimfóniák, Mozart: Figaro házassága és még sok-sok remekmű megtanulása és előadása, mindig a legmagasabb igényességgel – erre szívesen emlékezik a zenekar minden akkori tagja és a hűséges bérlő-közönség is.

A MÁV Szimfonikus Zenekarhoz távozása óta is szoros barátság fűzi, sok emlékezetes hangversenyt vezényelt azóta is. Oberfrank Géza vezényletével készült a MÁV Szimfonikus Zenekar első önálló hanglemeze is, amely Weber nyitányait tartalmazta.

A február 2-ai hangversenyen a Zeneakadémián elhangzik Weber Euryanthe nyitánya, Mendelssohn Hegedűversenye és III. a-moll Skót szimfóniája. Közreműködik Szabadi Vilmos (hegedű), vezényel Oberfrank Géza.

A Szegedi Szimfonikus Zenekar (1983-1989)

(részlet a http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_5/pages/025_zenei_elet.htm cikkből)

(1983-ban) Az új főzeneigazgató Oberfrank Géza lett, aki korábban Berlinben a Komische Oper, Walter Felsenstein színházának zeneigazgatója volt. Az operákban az énekesektől korszerű színpadi játékot kívánt, ami aprólékos és fáradtságos próbamunkával járt, ezért az énekesek ellenkezését váltotta ki. Többen elmentek, Gregor József is Győrbe szerződött. Viszont az aprólékos műhelymunka jót tett a zenekarnak. Oberfrank Géza elvárta muzsikusaitól azt is, hogy szólóban, vagy kamaraegyüttesben lépjenek fel nyilvánosan a Festő utcában rendezett házi hangversenyeken. Volt olyan házi hangverseny, ahol 40 zenekari tag 17 művet adott elő.

A Szegedi Szimfonikus Zenekar, 1985. okt. 30.
Vezényelt: Oberfrank Géza

Oberfrank komplex módon irányította a felkészülést. Új szövegfordításokat készített, rendezett, vezényelt. Kerényi Miklós Gáborral közös munkája, Verdi Macbeth c. operájának színre vitele az évtized legjobb operaelőadása volt.

1987-ben ismét Szegeden rendezték az operafesztivált hét együttes részvételével. A zsűri 8 díjat adott ki, ebből 6 a szegedi együttesnek jutott. A fődíj a Macbeth operáé lett. A zenekar „A legszínvonalasabb zenekari teljesítmény” díját kapta.

Ezt követően az operaegyüttes a zenekarral együtt kiérdemelte a legrangosabb magyar zenei kitüntetést, a Bartók-Pásztory-díjat is. 1987-ben ő lett az oratóriumkórus művészeti vezetője. Jelentős átszervezés után a kórus ekkor vette fel Vaszy Viktor nevét.

Oberfrank Gézát 1989-ben Kiváló művész címmel tüntették ki. Még ebben az évben a budapesti Operaház meghívta főzeneigazgatónak.

"Muzsikáló mérnökök" - a Műegyetemi Zenekar története

Összeállította: Szebényiné Seres Katalin (részlet)

(...) 1969 januárjától Oberfrank Géza /sz. 1936/, az Operaház karnagya lett a zenekar első karmestere. Az új karmester igen nagy és szokatlan feladat elé állította a zenekart. Felkérte az együttest, hogy működjön közre a Szentendrei Teátrum előadásain. A szabadtéri színház művészeti vezetõje Békés András, a zenei vezetője Oberfrank Géza volt. A négy évadban több, mint 40 színházi előadáson vett részt a zenekar, csupán néhány operaházi fúvóssal kiegészítve.

Az előadásoknak igen nagy sikere és jelentős sajtóvisszhangja volt. 1970-ben a Művelődési Minisztérium az előadássorozatot nívódíjjal jutalmazta. 

Az előadások díszletei és egyéb emléktárgyai ma már megbecsült múzeumi tárgyak Szentendrén.

Elmondható tehát, hogy ebben az időszakban a Műegyetemi Zenekar a magyar színház- és kultúrtörténet jelentős eseményének volt részese.

Az első nyári évad két műsora, a „Comico-Tragoedia”, valamint a „Pikko herceg és Jutka Perzsi” volt. A két darab szövegét - eredeti, XVII-XVIII. századi, magyar nyelvű töredékek alapján - Békés István öntötte formába. A „Comico-Tragoedia” zenéjét korabeli zenékből Oberfrank Géza állította össze, a „Pikko herceg...” zenéjét Vujicsics Tihamér szerezte.

A két darabban többek között Basilides Zoltán, Básti Lajos, Hantos Balázs, Konrád Antal, Mádi Szabó Gábor, Maros Gábor, Psota Irén, Szabó Gyula, Sztankay István, valamint Békés András osztálya, a Színház- és Filmművészeti Főiskola akkori végzős hallgatói szerepeltek.

Miksch Adrienn, a kitűnő hangú szoprán

Beszélgetés, hazánk egyik büszkeségével

(részlet Patak Gábor cikkéből - Női Virtus 2008.09.16 17:09)

A fiatal magánénekesnő, Baján született. Szegeden végezte közép- és felsőfokú zenei tanulmányait, első diplomáját magyar-ének tanári szakon, majd a következőkben Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem magánének szakán Sziklay Erika és Virág Emese növendékeként.

Ezután felvételt nyert a Magyar Állami Operaház Operastúdiójába, ahol tanulmányait Oberfrank Géza Nyugalmazott Zeneigazgató Úr értő irányításával végezhette, akit ma is egyik legnagyobb mesterének tart.

Rövid szakmai életrajz

• 1936-ban Budapesten született, 1961-ben szerzett karmesteri diplomát a Zeneművészeti Főiskolán. 
• 1961-től 1980-ig az Állami Operaház tagja. 
• Közben Berlinben a Komische Oper Főzeneigazgatója 1973-tól 1976-ig. 
• 1976-tól 1983-ig a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestereként állandó szereplője volt a koncertéletnek.
• Egyben, 1980-tól 1983-ig a Fővárosi Operettszínház művészeti vezetőjeként is működött. 
• 1983-tól 1989-ig Szegeden főzeneigazgató, a Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagya és a Szegedi Nemzeti Színház operaigazgatója volt, számos előadást dirigált a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szegedi operaprodukciókkal évente turnézott Nyugat-Európában. 
• 1989-ben a budapesti opera zenei vezetését vállalta, a kilencvenes években az Operaház főzeneigazgatója volt, jelenleg címzetes zeneigazgatója. 
• 2001. szeptembertől 2010. júliusig a fiatal énekesek szakmai fejlődését szolgáló Opera Stúdió zenei vezetője, majd vezetője. Növendékeivel bemutatták a többi között Haydn kuriózumnak számító operáját, a Halászlányokat.
• Kitüntetései: Liszt-díj, Érdemes művész cím, Kiváló művész cím, a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje. 
• Európa szinte valamennyi országában koncertezett, vezényelt Kanadában, az Egyesült Államok több városában, Dél-Amerikában és Japánban is, számos hanglemezfelvétele készült.

Rajongói levél 1991-ből

Tisztelt Karnagy Úr!

Kedves Oberfrank Géza!

Szíves elnézését kérem, hogy ismeretlenül zavarom soraimmal, de mint „öreg” zenerajongó – 52 éves vagyok – ezúton szeretném megköszönni azt a sok-sok és felejthetetlen zenei élményt, amelyet Öntől kaptam.

Az elmúlt esztendő decemberében a Hoffmann meséi nyújtott csodás estét, a Maga minden hangra gondosan kiterjedő zenei irányításával és Csák művész úr kimagasló poéta alakításával. Éreztem az előadáson, hogy alapos, szeretet-teljes előkészítő munka előzte meg, minden hang és minden szereplő a helyén volt, és ebben óriási szerep juthatott Önnek, mint vezénylő karmesternek. Régóta nem hallottam és láttam az Operaház falai között ilyen remekbe sikerült előadást.

Másik felejthetetlen és könnyeztető emlékem a Parsifal

Gerzson Pál festőművésszel

A róla készült portré, valamint alkotója, Gerzson Pál festőművész társaságában 2002-ben:

Az Operaház Örökös Tagja

Oberfrank Gézát az Operaház 2009-ben az Örökös Tagok sorába fogadta. Az oklevél egyik aláírója Melis György (1923-2009) Kossuth-díjas operaénekes:

Miért született ez az oldal?

Ezt a blogot Oberfrank Géza tisztelői hozták létre abból az alkalomból, hogy a neves karmester, aki 1936. január 26-án született, 2011-ben 75 éves lett.
Szeretettel várjuk pályatársai, tanítványai, tisztelői és rajongói születésnapi köszöntőjét, bejegyzéseit és észrevételeit, amelyeket születésnapi ajándékként ajánlunk fel a már több éve betegségével küzdő, és ezért az aktív munkától egy ideje visszavonult, ám a zenekedvelők által jól ismert magyar művésznek.
Kérjük, hogy küldje el Oberfrank Géza munkásságához kötődő, meghatározó operaélményeit, koncertélményeit, lemezélményeit az oberfrankgeza75eves@gmail.com email címre, és mi közzétesszük ezen a blogon!
Kívánjunk így együtt boldog 75. születésnapot Oberfrank Gézának!