Rajongói levél 1991-ből

Tisztelt Karnagy Úr!

Kedves Oberfrank Géza!

Szíves elnézését kérem, hogy ismeretlenül zavarom soraimmal, de mint „öreg” zenerajongó – 52 éves vagyok – ezúton szeretném megköszönni azt a sok-sok és felejthetetlen zenei élményt, amelyet Öntől kaptam.

Az elmúlt esztendő decemberében a Hoffmann meséi nyújtott csodás estét, a Maga minden hangra gondosan kiterjedő zenei irányításával és Csák művész úr kimagasló poéta alakításával. Éreztem az előadáson, hogy alapos, szeretet-teljes előkészítő munka előzte meg, minden hang és minden szereplő a helyén volt, és ebben óriási szerep juthatott Önnek, mint vezénylő karmesternek. Régóta nem hallottam és láttam az Operaház falai között ilyen remekbe sikerült előadást.

Másik felejthetetlen és könnyeztető emlékem a Parsifal
– amelyet a felejthetetlen Ferencsik karnagy úr vezényletével hallottam igen sokszor – és felemelő, boldogító érzést jelentett, amikor Maga vette át ennek a zenei imának vezénylését.

Azóta is minden Nagypénteken elmegyek „megtisztulni”, és hálás szívvel köszönöm, hogy a Húsvéti ünnepek hangulatához és Nagypéntek varázsához zenei irányításával hozzájárul. Számomra egyedülállóan adja vissza a „Ferencsikes” Parsifalok hangulatát, zenei misztériumát. És szívből gratulálok a Végzet hatalma vezényléséhez is, ebben a szezonban többször hallgattam meg Verdi csodás művét. Igen kellemes emlékekkel távoztam mind a „tiszta magyar” énekesekkel, mind Marton Éva vendégszereplésével fémjelzett estékről.

Bár megvallom őszintén Csák József-Lukács Gyöngyi, illetve később Maria Teresa Uribe főszereplőkkel jobban tetszett az opera, és nagyon jó érezni, hogy fiatal magyar énekeseink felveszik a versenyt a világsztárokkal. Biztos vagyok benne, hogy ebben is Önnek, mint zenei irányítónak igen nagy és jelentős szerepe volt.

Kívánok nagyon jó egészséget, sok-sok energiát és kitartást, hogy sokunk őszinte örömére még ilyen sok felejthetetlen, sikeres produkció létrehozója lehessen!

Őszinte tisztelettel, szeretettel: